Marian nincs itt, hétfőn meghalt a nagynénje, szerdán volt a temetés, és most a családdal együtt búsonganak. Szegénynek elege van az elmúlt egy évből, 3 családtagját veszítette el ez idő alatt. Viszont az jó hír, hogy áprilistól nem lesz munkája. Nem, ez így nem jó, rosszul fogalmaztam. Igaz, hogy nem lesz munkája, de ő választotta. Volt egy lehetőség, "voluntary redundancy" a neve, lehetett jelentkezni, hogy ki szeretné némi lelépési pénz fejében otthagyni a könyvtárat. Marcsi azt mondta, hogy ez már nem ugyanaz a könyvtár, mint ahol dolgozni kezdett, nem menedzselik rendesen, a munkatársai lusták, de legalább szarkeverők, így jelentkezett. Mint kiderült, az ő emeletéről MINDENKI beadta a kérelmet, remek lehet ilyen közösségben dolgozni. Én annyira nem bíztam a dologban, mert Marian már olyan régóta dolgozik itt, most lesz 35 éve, hogy úgy gondoltam, hogy abból a pénzből, amit az ő végkielégítésére fordítanak, el lehet küldeni 5 másik embert. De szerencsére rosszul logikáztam, Marian lett az egyetlen, akinek végül hivatalosan is felajánlották. Most zajlik a procedúra, állítólag csak formalitás, de a Kulturális Minisztériumnak (asszem) is jóvá kell hagynia.
Az én sokadik állásommal kapcsolatban nincs hír, az egyetem (még) nem jelentkezett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése