2008. május 28., szerda

egy fárasztó nap...

Ezt irtam még Edinburgh-ban:

eddig az út 2/3-a teljesítve. Edinburghban csücsülök, ez a járat „csak” fél órát késett, a berlini háromnegyedet. Mintha lett volna ilyen reklám, ha nem, akkor magamtól vagyok zseni: reggeli Berlinben, ebéd Dublinban, uzsonna Edinburghban, vacsora Lerwickben:) Ezt csináljátok utánam!

meg kell, hogy állapítsam, hogy ezek az írek bolondok. Nem tudom, honnan utaznak, de hogy kb. 10 fokos időben, esőben egy szál papucsban mászkálnak… A berlini gépen láttam az első ilyet, ő még annyit hozzátett ehhez, hogy kis, a nyálával összeragasztott papír zsebkendő-gombócokat töfködött a fülébe. Az előtte ülő csaj se volt normális, akárhányszor levegő-örvénybe kerültünk, vadul elkezdte a mutatóujjával a barátja vállát nyomkodni, aki szemtakarót viselt és próbált volna aludni, de a lány mindig bátorításra szorult.

Aztán a dublini wc-be sikerült beleejtenem azt a gigaméretű wc-paprírgurigát, amit ott használnak. Ugyanis nem volt lerögzítve és az egyik csomagom beleakadt:D Szerencsére ki tudtam halászni, még csak vizes se lett.

Na és akkor a Shetland szigetek: amikor megkaptam a beszállókártyát, örültem, hogy végre ablak mellett ülhetek, de aztán megláttam a gépet: